2024. április 19.
Közelebb kerültünk az általános alapjövedelem bevezetéséhez

Közelebb kerültünk az általános alapjövedelem bevezetéséhez

Az „ingyen pénztől” nem dőlnek hátra az emberek, inkább vállalkozásra serkenti őket, ami egy újfajta életet vetít előre.

Az általános alapjövedelem (Universal Basic Income, UBI) gondolata évtizedek óta velünk van, de még csak most kezdtek befutni azok az adatok, melyek alapján ténylegesen vizsgálható a kérdés. A számtalan megvalósítási verzióval bíró ötlet alapját egy filozófiába fulladó hitvita feszíti: az ellenzők szerint az emberek lusták lennének az államtól kapott apanázstól, míg a támogatók szerint felpörög tőle a gazdaság, ami új munkahelyeket eredményez.

 

Fejenként félmillió forintnyi dollár

A legfrissebb tanulmány a témában azonban úgy tűnik, hogy némiképp visszaadhatja az emberiségbe vetett hitünket. A Chicagói Egyetem által publikált munka ugyanis arra jutott, hogy nincsen negatív hatással a munkaerőpiacra az alapjövedelem. A hosszas iromány az Alaszkában, 1982-óta futó program adatait dolgozta fel, aminek köszönhetően éves szinten 2000 dollárnak (félmillió forint) örülhettek a helyiek. Az amerikai viszonylatban csekély összeg 1984-ben még csak 330 dollár volt, de manapság egy négytagú családra vetítve, azonban már egész tűrhető pénz folyik be, ottani mércével is.

 

Miből?!

Az egyik legkomolyabb vita tárgyát a „miből?!” kérdése teszi ki, ami az említett amerikai államban nem okoz problémát, hiszen hatalmas kőolajkincsen ülnek. Az UBI-t egy 61 milliárd dolláros „állandó alapból” fizetik ki, amit az olajipari bevételek duzzasztanak, mely Kínának köszönhetően jóideig nem fog kiapadni. Az Invers.com cikke megemlíti, hogy Hawaii-on a halászati koncessziók eladásából befolyó pénzeket fordítanák hasonló célokra. Ugyanakkor hazánk például sem olajból, sem tengeri herkentyűkből nem tudná ezt fedezni, az adók átszabásáról és a lehetséges verziókról az Index korábban komolyabban foglalkozott, ahogyan a kérdést a zászlajára tűző Párbeszéd is.

Mindenesetre az kiderül a fentiekből, ahogyan a finn vagy a kaliforniai (ember)kísérletekből is, hogy a megélhetést biztosító összeget a legizmosabb jóléti társadalmak sem tudnák kinyögni magukból, de Afrikában is tesztelik, ahogyan Indiában is (a fenti film magyar felirattal) az alanyi támogatást.

 

Mert jönnek a robotok!

Az integrációs jövedelemnek is hívott elképzelés teljes megvalósítása tehát csak a szociális ellátás kiváltásával elképzelhető, amit könnyebben tudna kezelni az állam, így csökkenteni tudná a bürokráciát. Miközben a cél éppen az emberek munkában tartása lenne, az automatizációnak és a mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően ugyanis már nemcsak kékgalléros munkaerő, mint a targoncások, hanem a pénzügyi szektorból a fehérgalléros dolgozók is utcára kerülhetnek. Az aggodalomra okot adó fejleményekre Barack Obama távozó elnök is felhívta a figyelmet, de egyes vélemények szerint Trump még be is állhat az általános alapjövedelem ügye mögé – emlékeztet az Invers. Az Origó korábban arról számolt be, hogy Elon Musk hitet tett az UBI mellett a robotok érkezése miatt, ahogyan Mark Zuckerberg is, aki szerint ez a biztonsági köldökzsinór lökést fog adni a vállalkozói szellemnek.

 

Igaza lehet a Facebook-alapítónak

És a mostani tanulmány éppen azt támasztja alá, amit a Facebook atyja előrevetített. Ugyanis a kutatásból kiderül, hogy az alapjövedelem nem volt negatív hatással a foglalkoztatottságra, sőt: 3 százalékponttal fellendítette.

„Alapvető kétség az általános alapjövedelemmel kapcsolatban, hogy eltéríti az embereket a munkától, azonban kutatásunk azt mutatta, hogy a lehetséges visszaesését a foglalkoztatottságnak ellensúlyozza a költések növekedése, ami a további munkaerő szükségét teremti” – mondta el Damon Jone, az írás egyik szerzője. A történethez hozzátartozik, hogy exportra termelő iparágakat (tradable sectors) semlegesen érinti az ingyen pénz, míg a helyi szolgáltató szektornak (non-tradable sectors) komoly lökést ad. A kutatás szerint a részmunkaidős, kisvállalkozói rendszerben 17 százalékkal dolgoztak többen, mintha nem létezne az állami támogatás. Tehát a helyi cégek tudták felszívni ezt a pénzt, nem pedig az óriásvállalatok.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az alaszkai kísérlet csak részeredménynek tekinthető, hiszen a szociális rendszertől függetlenül valóban csak ingyen költőpénzt adott a társadalomnak, amit a helyiek saját boldogulásukra költöttek. Ugyanakkor arra nem lehet ebből következtetni, hogy mi lenne az eredménye, ha nagyobb összeg járna alanyi jogon.

Mindenesetre az már most jól látható, hogy sokan választják – hazánkban is – az egyéni vállalkozási létet, amit a technika fejlődés két oldalról is tol: egyrészt az automatizációval munkahelyek szűnnek meg, másrészt a technika olyan közös munkákat tesz lehetővé, ami korábban elképzelhetetlen volt. Az átállás elősegítése pedig minden fél érdeke.

Megosztás

Kutyabarát nemzet lettünk

Hello Ország

Kutyabarát nemzet lettünk

  • 2024.03.13

A pandémia óta egyre többen tartunk kutyát, a fiatal párok növekvő számban még az első gyermek érkezése előtt vállalnak „fur baby”-t, azaz négylábú családtagot.