2024. február 25.
Magyarok tízezrei kaphatnak lehetőséget a jobb életre

Magyarok tízezrei kaphatnak lehetőséget a jobb életre

Az informatikussá válás jobb életet eredményezhet egy tanulmány szerint, az biztos, hogy néhány hónapnyi tanulással komoly fizetéseket lehet elérni.

Amit a HR-esek, a cégvezetők és az informatikai szakterület dolgozói napi szinten érzékelnek, azt immár kutatások is bizonyítják: diploma helyett a népszerű és keresett programozói tanulmányok elégségesek ahhoz, hogy ragyogó kilátásokkal induljon az ember az életnek.

Még az egészségünkre is kihat

A teljes népességet tekintve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők továbbra is sokkal jobb életminőségre számíthatnak az OECD országokban lefolytatott kutatások 2017-es beszámolója* szerint. A diplomások körében a foglalkoztatottság magasabb (85% az átlag 74%-hoz képest), sokkal magasabb összjövedelemre tesznek szert életük folyamán (átlagosan 56%-kal többre), és egészségi állapotuk, valamint várható élettartamuk is lényegesen jobb, mint amit a felsőoktatásból kimaradók esetében regisztráltak.

Mindazonáltal – mutat rá a felmérés – a felsőfokú végzettségűek körében sem homogének a kilátások. A mérnöki, illetve infokommunikációs szakterületen végzők messze felül teljesítenek (88%-os foglalkoztatottsági arány), szemben a tudományos, elméleti, vagy művészeti szakirányokról kikerülőkkel (81%-os arány). Az ő mutatóik inkább állnak közelebb a középfokú végzettségűek foglalkoztatottsági, kereseti és életminőség mutatóihoz.

Az oktatási és munkaerőpiaci szakértők arra számítanak, hogy idővel egyértelmű átrendeződés lesz kimutatható. Az informatika szakterületén a közép- és felsőfokú végzettség közötti éles fokozat eltűnik: diploma nélkül is sokkal jobb kilátásokra számíthatnak az infokommunikációs szektor dolgozói, mint adott esetben más szakirányok diplomásai.

Digitális szakemberekre van szükség 

„Nagyon nehezen képzelhető el, hogy valaki orvosi diploma nélkül műtsön, vagy építész diploma nélkül tervezzen épületeket. Az informatika azonban más. Az informatikusi egyetemi képzések tradicionálisan tudósok, kutatók képzésére jöttek létre. Ugyanakkor jelenleg elsősorban nem ilyen munkatársakra, hanem digitális szakemberekre van szükség nagy tömegben” – meséli megrendelőik tapasztalatait Boda József, a Codecool programozóiskola ügyvezetője.

Részben ezt a sejtést mutatták ki a London Economics kutatói, Marguerita Lane és Gavan Conlon. Az OECD friss éves jelentésében is hivatkozott 2016-os vitairatukban** arra találtak igazolást, hogy a hagyományos oktatási rendszerből adódó egzisztenciális lépcsőzetességet a közbenső és pótlólagos tanfolyamok képesek kisimítani. Mi több, aki csak középfokú képesítést szerzett, de rendelkezett számítógépes ismeretekkel, az egyértelműen jobb kilátásokra számíthatott, mint aki felsőfokú képesítéssel, de informatikai ismeretek nélkül kívánt a munkaerőpiacon érvényesülni. 2016-os adataik már arra engedtek következtetni, hogy az informatikai készségek megléte akár nélkülözhetővé is teszi a formális felsőoktatási bizonyítványt a foglalkoztatottság és a jövedelem szempontjából. Az azóta eltelt idő vélhetőleg tovább erősítette ezt a trendet.

Néhány hónap alatt ki lehet képezni a munkaerőt

„Azok a cégek, ahol direkten, vagy közvetve informatikai, és azon belül programozói készségekre van szükség, jelenleg nem várják el – nem várhatják el – a felsőfokú képesítést, mert éppen egy óriási munkaerőpiaci rést kell betölteniük – mondja Boda József. Olyanok kellenek tehát, akik jól értenek egy-egy részterülethez, ugyanakkor van egy átfogó rálátásuk is. Ugyanakkor a Codecool programozóiskola ügyvezetője a gyakorlati tapasztalatok fontosságára is felhívja a figyelmet. „Bármilyen programnyelv elsajátítható néhány hét vagy hónap alatt. Azonban ennek a tudásnak a gyakorlatban történő alkalmazása, és nem utolsósorban a foglalkoztató részéről elvárható egyéb munkahelyi képességek ugyanúgy egy informatikai oktatási program részét kell képezzék.” A Codecool másfél éves programozói kurzusából 6 hónapot a konkrét vállalati környezetben folytatott gyakorlat képezi, ami után garantálják az elhelyezkedést a szektorban.

Kiegészítő képzések életünk végéig

A jövő felnőttjeinek a képzései átalakulnak. Nem egy „üdvözítő” egyetemi végzettség határozza majd meg az élethosszig tartó, egyfókuszú karriert, hanem egymásra épülő, vagy kiegészítő képzések sorozata. Ezekkel sokkal gyorsabban és rugalmasabban fedhetők le a várhatóan folyamatosan átalakuló piaci igények. Ezáltal a munkavállalók jobb fizetéshez, jobb élethez jutnak.

A sajtóközleményt jegyző Codecool mellett több másik iskola is kínál informatikus képzést, ilyen a Green Fox és a Reaktor Labs is, utóbbi minden szemeszterében vállalja egy diák ingyenes képzését is. 

* OECD (2017), Education at a Glance 2017: OECD Indicators, OECD Publishing, Paris. http://dx.doi.org/10.1787/eag-2017-en

** http://dx.doi.org/10.1787/5jm2cv4t4gzs-en 

 

Megosztás